Zsidó:
Nomád életmódot folytattak. Sivatagban hőség miatt este vándoroltak. Égbolt, mint térkép használata. Holdhónapok használata, csak mozgó ünnepeik vannak. 12-13 században. Előrehaladott orvostudomány, mezőgazdaság. élelmiszeripar: fagylaltot tudtak készíteni, fagyasztással. Zsidó vallásban az alapgondolat, hogy a bibliát isten szavának tekinti, viszont az együgyű alap ember, nem tudja megérteni szavait. Ezért folyamatosan magyarázni kell, továbbadni, elmagyarázni. Folyamatos újra értelmezést kíván. Mindig a körülöttük lévő világra értelmezik. Minden rabbinak igaza van, vitatkozni lehet róla, nincs hamis értelmezés. Mindig józanésszel kell befogadni az információt. Különböző igazságok létezhetnek. Tudományokban ugyanez a Kritikai gondolkozás, vitatkozás segíti őket az új elméletek feldolgozásában. Kötelező a gyerekeknek 5 éves korban írni, olvasni. Tudás átadása a legfontosabb..jpg)
Keresztenység:
Gnózis szekták: kereszténység teozófikus gondolkodás alkalmazása. Célja, hogy kutatások révén közelítsen a „titkos tudás” megismeréséhez, számos tekintetben vallásos rítusokat hordoz. Pál apostol a Gnózis Szekták ellen írta leveleiben, hogy nem a tudás számít illetve semmit se ér a tudás, csak ha felismerjük jézust. Ezeket az írásokat a hívők félreértelmezték, megvetették a tudományt és csak az istentől való beszéd lett az egytelen tudomány. Tudományt lenézték, elvetették, mert az igazi tudás csak isten lehet, aki ennek ellent mond, azt elpusztítják. 13 században. A veritas duplex, azaz „két igazság van” elvének elterjedésével a természetfilozófia és a természettudományok kezdenek önállósulni. Kimondták, hogy az tudomány is eljuthat az igazsághoz. Tudomány autonómmá válik. Filozófia hihetetlen fejlődésnek indul. Logikai gondolkozás fejlődése. 5 érv isten létezésére pl: ha elindítunk, egy folyamatot az mindig egy nagyobb célig terjed: istenhez. Egyetemek megjelenése, naprakész tudás megszerzése. Az első európai középkori egyetemek Bolognában (Itália) és Párizsban (Franciaország) jöttek létre, ahol jogot, orvostudományt és teológiát oktattak. Az iszlám ilyenkor még előbbre tart a tudomány terén. Héberek- arabul írtak tudományos szövegkörnyezetben. Például Arisztotelészt régebben eltörölték, betiltották a keresztények, nem maradt fent. Arabról fordítják vissza.
Iszlám:
7. század eleje. Harcias nomád törzsek vallása. Allah, katonás isten. Törzsek győzelme a fontos. Az iszlám hódítások következtében a 7–8. században a nomád arab törzsek birodalommá szerveződtek, létrehozták az addig létezett legnagyobb birodalmat. Az Abbászidák szem előtt tartották a Korán és a Hadísz parancsait, amely szerint: „A tudósok tintája egyenértékű a mártírok vérével” , ami a tudás megbecsüléséről szól. Ebben az időben vitathatatlanul az iszlám lett a világ szellemi központja, amit az Abbászida kalifák azzal is támogattak, hogy Bagdadban létrehozták a „Bölcsesség Házát”, ahol muszlim és nem muszlim tudósok gyűltek össze, és lefordították arabra a világ addig felhalmozott tudását. 9-10. században arabra és perzsára fordítottak számos ókori görög és indiai tudományos művet. Vallásjog, a saría tágabb területet ölel át, mint a hagyományos nyugati jogrendszerek: nem csak az egyén jogait és kötelességeit szabályozza az állam és társadalom szintjén, hanem a valláshoz, istenhez és a saját lelkiismeretéhez fűződő kapcsolatrendszert is előírja. A vallási, jogi, erkölcsi és általában az élet minden területéhez kapcsolódó kérdéseket szabályozó saría a fent vázolt módon tehát stabilizálódott a 13. századra. A vallástudomány addigra fokozatosan a törvény aprólékos értelmezésében nyilvánult meg, és „jogászias jelleggel itatta át az iszlám tanát.. Az iszlám ilyenkor a kereszténységhez képest, nem hoz létre egyetemeket. A tudomány kimerül a Korán jogi értelmezésében.források